péntek, június 05, 2020

Csak az ajtót nyitják ki

E-mail

Csak az ajtót nyitják ki…

Kinyitották az ajtót, és a szőke copfos lányka már ott állt a színpadon. Keze, lába remegett, a gyomrában mintha pamutgombolyagok kezdtek volna vad táncba. Minden erejét összeszedve próbált a begyakorolt mozdulatokra koncentrálni, ahogyan azt a hegedűtanárával megbeszélték. Egész végig azt sem tudta, hol van… de a végén a taps! És a mosolyok, az apukája öröme! Azért ez már mégis valami! Itt, a városi színpadon egy feles hegedűvel mosolyt varázsolt.
Én voltam az a kicsi lány. Azt hiszem, akkortól kezdve érdekel a tehetség, a tehetségsegítés. A megerősítést, a támogatást, a törődést, amit gyermekként szüleimtől, tanáraimtól kaptam, eszmélésem óta vágytam továbbadni. Tanár lettem. Ösztönösen és a kapott mintákat követve segítettem a rám bízott tehetségígéreteket.
Idealista mindent akarással az elején hittem, hogy minden gyerekben van tehetség, és őszintén bíztam abban, hogy mindegyikőjükben kibontakoztatható, és hogy minden csak rajtam múlik.
Azóta eltelt néhány évtized, sokat tanultam. Ma már tudom, hogy nem mindenki tehetséges, de még mindig azt hiszem, a tehetség kibontakoztatásáért sokat tehet a tanár, a mentor.
A tehetségfejlesztés szakvizsgaképzésen komoly szakmai megerősítést kaptam. Ám kiderült, hogy sztereotípiák kötnek a tehetségdiagnosztikában. Elsajátítottam néhány új pedagógiai módszert. A képzésnek köszönhetően kipróbáltam és örömmel alkalmazom a kooperatív tanulást az óráimon. Új pszichológiai mérőeszközöket próbáltam ki a tanulók megismerése során. Rendkívüli hatással volt rám a rendszerszemléletű személyiségfejlesztés modellje. Hasznos ismereteket és tapasztalatokat szereztem a pedagógiai tervezés területén. Nagyon örülök, hogy végre lehetőségem nyílt pszichológiát tanulni, ezt régen terveztem.
Különleges élmény, hogy huszonkilenc évnyi pedagógiai tapasztalattal a hátam mögött most egészen másképpen tanultam, mint eddig. Pályámnak ebben a szakaszában minden megszerzett ismeretet, szakirodalomból szerzett tudást a pedagógiai gyakorlattal összevetni – ez a tanulás értelme. S ha ez szemléletváltozást eredményez – akkor nem volt hiábavaló.
Örülök, hogy ma már tudom:
• A tehetségfejlesztés a ma iskolájának stratégiai fontosságú feladata.
• A tehetséggondozás nem tévesztendő össze a személyiségfejlesztéssel, de eljárásai használhatóak a többi tanuló személyiségének a fejlesztésében is.
• A tehetségdiagnosztika fontos!
• Ösztönösen és apám tanítói példája nyomán már eddig is azt vallottam: a gyereket teljes egészében, a körülményeivel és lehetőségeivel együtt kell segíteni. Nagy megerősítés, hogy tanulmányozhattam a rendszerszemléletű tehetséggondozás modelljét.
• Megerősített a képzés abban, hogy minden pedagógiai törekvésnek arra kell irányulnia, hogy boldog, harmonikus embereket neveljünk – alkalmaznunk kell az élménypedagógiai eljárásokat a tanulásban.
• A tehetségsegítő pedagógusnak mentornak kell lennie. Támogatnia, ha szükséges, vezetnie, s végül elengednie is kell a rá bízott tehetségígéretet.
„A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.” (kínai közmondás)

Nyíregyháza, 2013. szeptember 14.
Mócsánné Nagy Ágnes
Munkahelyek: Jókai Mór Református Általános Iskola Nyíregyháza / tanár;
Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza / tanár
Végzés éve, helye: 2013. Debreceni Egyetem

 

Mócsánné Nagy Ágnes

Ezt a lapot a tudásmegosztás érdekében hoztam létre. Ajánlom diákjaimnak, kollégáknak, bárkinek, akinek segít a tanulásban vagy a játékban.

» magyar nyelv és irodalom, ének-zene szakos tanár – Jókai Mór Református Általános Iskola Nyíregyháza
» drámapedagógus
» általános iskolai tanár (MA)
» osztályfőnök
» gyermekszínjátszás – Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza
» tehetséggondozás
» rendszerszemléletű személyiségfejlesztés
» gyermekkórus
» drámapedagógiai eljárások alkalmazása a köznevelésben
» improvizációs versenyek játékmestere
» innováció
» tudásmegosztás

Reményik Sándor: Ne ítélj

Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.